A sztrájkoló csoport a Brown Egyetem eltávolodását követeli olyan vállalatoktól, amelyek hasznot húznak a Gázában történő izraeli katonai támadásokból.
Továbbra is felfokozott a hangulat az amerikai egyetemeken, ahol hónapok óta tüntetnek olyan hallgatók, akik az izraeli támadások elleni tiltakozásukat fejezik ki – számolt be róla a The Guardian.
Február másodikán 19 diák kezdett éhségsztrájkba annak érdekében, hogy az amerikai magánegyetem szüntessen meg minden kapcsolatot az olyan cégekkel, amelyek szerintük a palesztinok megtámadásából húznak hasznot. A tüntetők ezek közül is kiemelték a Boeing és az RTX vállalatokat.
Emellett felszólították a felsőoktatási intézményeket és a helyi önkormányzatokat arra, hogy ők is vonják ki az olyan tőkéiket, amelyek Izrael és az izraeli hadsereg munkáit segítik.
A diákok kijelentették, hogy addig folytatják az éhségsztrájkjukat, amíg a Brown Egyetem vezetői testülete bele nem egyezik a javaslatuk megfontolásába. A testület azonban nem akar erről a kérdésről tárgyalni.
Az egyetem szóvivője szerint „nem fektetnek be közvetlenül semmilyen védelmi készletbe vagy nagy lőszergyártóba.” Azonban azt is hozzátette, hogy az intézmény vagyonának befektetéseit nem oszthatja meg a nyilvánossággal.
Christina Paxson a Brown Egyetem elnöke pedig kijelentette:
"Nem helyénvaló, hogy az egyetem pénzügyi eszközeit – amelyek az egész közösségünk támogatására szolgálnak – állásfoglalásra használni olyan kérdésekben, amelyekben a gondolkodó emberek hevesen nem értenek egyet."
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
