A nő beismerte tettét, az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott vele szemben.
A nő egy doktori iskola hallgatója volt, ahol 2016-ban - az abszolutórium megszerzését követően – megindította a fokozatszerzési eljárást is. A doktori disszertációt azonban addig nem lehetett védésre bocsátani, amíg be nem csatolta, hogy a jelentkezéskor már meglévő nyelvvizsgáján felül további egy élő nyelvből legalább alapfokú, C típusú nyelvvizsgát szerzett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség közleménye szerint.
Ezért 2018 őszén elküldött a doktori iskolának egy német nyelvvizsga-bizonyítványt, majd a doktori disszertáció védése után PhD fokozatot szerzett.
A nyelvvizsga-bizonyítvány azonban hamis volt, mellyel az elkövető megvalósította a hamis magánokirat felhasználásának vétségét. A nő beismerte tettét, az ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott vele szemben. Az egy évig tartó felfüggesztés eredményes eltelte esetén az eljárás megszüntetése várható.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
