Ő az első magyar professzor az 1955 óta működő Kínai Tudományos Akadémia külföldi tagjai között.
Stépán Gábort a BME Gépészmérnöki Kara Műszaki Mechanika Tanszékének egyetemi tanárát külföldi tagjának választotta a Kínai Tudományos Akadémia - számolt be róla a Műegyetem.
A tagok között Stépán az első magyar, ugyanakkor a kínai akadémia mintegy 150 tagú testületnek vele együtt lett tagja Konsztantin Novoszelov Nobel-díjas fizikus is, a BME Neumann-professzora.
A professzor szerint a tagsághoz közel 40 év szakmai együttműködése vezetett: 1980-ban kezdett levelezni egy Wuhanban élő professzorral, először pedig csak 2002-ben járt Kínában, és újabb 10 év kellett ahhoz, hogy végül 2012-ben megszülessen az első magyar-kínai együttműködés.
"2012-ben megjelent az első kínai-magyar TéT pályázati kiírás, amire sikerrel jelentkeztünk a nanjingi kutatócsoporttal és a BME Műszaki Mechanikai Tanszékével. Ettől kezdve évente találkoztunk, több kínai kutató tartózkodott a tanszéken 1-3 hónapos időtartamra, tőlünk pedig több oktató, kutató, doktorandusz volt 2-4 hetes tanulmányúton a Nanjing University of Aeronautics and Astronautics mechanikai intézetében" - mondta a professzor, aki azt is hozzátette, hogy a nanjingi egyetemen tartott kurzusaira 2018-ban már Pekingből is jöttek hallgatók, sőt oktatók is.
A Kínai Tudományos Akadémiát 1955-ben alapítottak, annak 6 osztálya viszont csak a természettudományokat fedi le. Jelenleg körülbelül 800 tagot számlál, a külföldi tagjainak száma pedig 150 körül van. Az idén 30 új külföldi tagot választottak: közülük 9 az angol, 3 az USA, 1-1 a norvég, svéd, kanadai és ausztrál nemzeti akadémiák tagjai, mellettük most szerepel először szingapúri és magyar akadémikus. Hárman az Európai Akadémia tagjai, egyikük Fields díjas. Két Nobel díjas is szerepel a listán: az egyik az a Konstantin Novoszelov, aki tavaly óta a BME Neumann-professzora.
Stépán Gábornak 2024 júniusában kell részt vennie Pekingben a Kínai Tudományos Akadémia közgyűlésén, és akkor kell majd székfoglaló előadást tartania, a tagság ugyanis csak azzal a feltétellel válik hivatalossá, ha a megválasztott új tag megtartja előadását.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
