Pikó András, Józsefváros polgármestere hétfőn közmeghallgatást szervezett a campus és a Magyar Rádió épületei ügyében.
Újra kiadta a Magyar Rádió bontási engedélyét a kormány - hangzott el a kedd esti RTL Híradóban.
Az évek óta tervben lévő Pázmány Campus ügyében hétfőn éjszakába nyúló közmeghallgatás volt, amin többek között építészek, önkormányzati tagok, Józsefváros polgármestere és az építészeti államtitkár is részt vett.
Ennek szükségességét Pikó András polgármester azzal indokolta, hogy még nem volt érdemi egyeztetés a beruházásról, amit hatástanulmány nélkül akarnak megépíteni. Szerinte ugyanis nem tudják, hogy az épületek bontása milyen károkat okozna az ott lakók egészségében és a környező épületekben. A lakók szerint a kerület ráadásul már "fullon van", az építési törmelék elszállításához pedig egy éven át nyolcpercenként egy teherautó áthaladására lenne szükség,
Kruppa Gábor építész szerint ugyanakkor a Magyar Rádió épületei sem szerkezetileg, sem belmagasságilag, sem szigetelésileg nem alkalmasak arra, hogy jelen állapotukban egyetemként használják őket, ezért nem érné meg megtartani a jelenleg álló épületeket.
Lánszki Regő államtitkár szerint a campus megépítésének "jelentős értéknövelő" hatása van, amitől a kormány nem tervez visszalépni.
A jelenleg több városban működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem még 2021-ben kapta meg a Magyar Rádió volt épületegyüttesét, és született meg az igénye a campusra. Becker Pál fejlesztési főigazgató akkor azt mondta, hogy eredetileg kollégiumot nem terveztek, de jelenleg már egy háromszáz fős kollégiumban is gondolkodnak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
