2023. november 3-ig pályázhatnak rá az állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanuló hallgatók.
Mi az a Bursa Hungarica?
Ezt az ösztöndíjat olyan nappali tagozatos, teljes idejű jogviszonnyal rendelkező hallgatók kaphatják, akik a szociális helyzetük alapján rászorulnak a támogatásra, függetlenül attól, hogy állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses képzésre járnak, vagy esetleg felsőoktatási szakképzésben tanulnak. Ráadásul azok is igényelhetik, akik csak a következő félévben kezdik meg az egyetemi tanulmányaikat, ebben az esetben viszont az ösztöndíj is csak ekkor kerül folyósításra.
Hol kell pályázni?
A pályázati lapot elektronikusan, az EPER-Bursa rendszerében kell leadni. A támogatást nem az egyetem, hanem a lakóhelyetek szerinti önkormányzat adja, ezért a jelentkezési lapot és a szükséges dokumentumokat hozzájuk kell benyújtani, amit akár személyesen is intézhettek. Érdemes viszont először ellenőrizni, hogy a ti önkormányzatotok csatlakozott-e a programhoz. Ha nem, akkor sajnos az ösztöndíjat sem igényelhetitek.
Milyen dokumentumok kellhetnek?
A pályázati lappal együtt általában le kell adni
- ezt az elbíráló települési önkormányzat határozza meg.
Mennyi az annyi?
Az ösztöndíj összege általában 5-10 ezer forint között alakul, amit 10 hónapon keresztül folyósítanak. Meggazdagodni tehát senki nem fog belőle, de egy kis extra költőpénznek, egy-két ebéd finanszírozására jó lehet az egyetemi évek alatt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
