Idén először jelentetett meg európai rangsort a Quacquarelli Symonds (QS). Mutatjuk, hogy a brit vállalat szerint mi Európa tíz legjobb felsőoktatási intézménye.
42 európai ország mintegy 690 egyetemét rangsorolták a QS készítői az idén először megjelent európai területi rangsorban. A rangsor összeállításakor pontszámokkal értékelték az intézményeket olyan szempontok szerint, mint az akadémiai elismertség, az oktatók és hallgatók aránya, a munkáltatói megbecsültség, valamint fenntarthatóság és a nemzetközi együttműködések és nemzetközi hallgatók aránya.
Mindezek alapján Európa legjobb egyeteme a brit University of Oxford lett, ami egyébként a világrangsorokban is rendszeresen az elsők között szerepel. Őt követi a svájci ETH Zurich, majd Nagy-Britannia szintén ikonikus felsőoktatási intézménye, a University of Cambridge.
A legjobb tízbe bekerült egyetemek többsége egyébként szintén brit székhelyű: hat angol és egy skót intézmény került be a listába, a maradék három közül pedig kettő svájci, egy pedig francia.
Mutatjuk a sorrendet:
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
