Ennyi féléven keresztül tanulhattok ingyenesen, ha állami ösztöndíjas képzésre vettek fel titeket

Nem csak a közoktatásban közeleg a tanévkezdés, hanem az egyetemeken is. Ha államilag támogatott képzésre vettek fel titeket, nektek egy kicsit könnyebb dolgotok van, mint a költségtérítéses képzéseken tanuló társaitoknak. Ez viszont bizonyos feltételekkel jár, például azzal, hogy csak korlátozott ideig tanulhattok ingyenesen.

  • Székács Linda

A jelenleg hatályban lévő törvények szerint ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy mesterképzésre jártok, összesen tizenkét féléven keresztül finanszírozhatja az állam a képzésetek költségeit, de ezen felül is ügyelnetek kell néhány fontos dologra.

A tizenkét félévbe például beleszámít minden elkezdett, aktivált félév, ezért ha idő közben meggondoljátok magatokat, vagy közbejön valami, ami miatt passzívra kell állítanotok a félévetek, sajnos azt a félévet nem kapjátok vissza, az is beleszámít az állami ösztöndíjas képzések esetén felhasználható tizenkét félévbe.

Ha viszont az adott félévet betegség, szülés, vagy valamilyen más, fel nem róható ok miatt nem tudjátok befejezni, és ezt igazolni is tudjátok, a legtöbb egyetem elfogadja, és ez nem számít bele az államilag támogatott tizenkét félévetekbe, továbbá, ha a Nemzeti Köszolgálati Egyetemen tanultok közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, és hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatók vagytok, ebben az esetben sem köteleznek titeket az önköltség kifizetésére.

Arról, hogy pontosan mi szerepel abban a szerződésben, amit a beiratkozásnál iratnak alá az állami ösztöndíjas tanulókkal, itt olvashattok:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.