Ennyi féléven keresztül tanulhattok ingyenesen, ha állami ösztöndíjas képzésre vettek fel titeket

Nem csak a közoktatásban közeleg a tanévkezdés, hanem az egyetemeken is. Ha államilag támogatott képzésre vettek fel titeket, nektek egy kicsit könnyebb dolgotok van, mint a költségtérítéses képzéseken tanuló társaitoknak. Ez viszont bizonyos feltételekkel jár, például azzal, hogy csak korlátozott ideig tanulhattok ingyenesen.

  • Székács Linda

A jelenleg hatályban lévő törvények szerint ha felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre vagy mesterképzésre jártok, összesen tizenkét féléven keresztül finanszírozhatja az állam a képzésetek költségeit, de ezen felül is ügyelnetek kell néhány fontos dologra.

A tizenkét félévbe például beleszámít minden elkezdett, aktivált félév, ezért ha idő közben meggondoljátok magatokat, vagy közbejön valami, ami miatt passzívra kell állítanotok a félévetek, sajnos azt a félévet nem kapjátok vissza, az is beleszámít az állami ösztöndíjas képzések esetén felhasználható tizenkét félévbe.

Ha viszont az adott félévet betegség, szülés, vagy valamilyen más, fel nem róható ok miatt nem tudjátok befejezni, és ezt igazolni is tudjátok, a legtöbb egyetem elfogadja, és ez nem számít bele az államilag támogatott tizenkét félévetekbe, továbbá, ha a Nemzeti Köszolgálati Egyetemen tanultok közszolgálati ösztöndíjas hallgatóként, és hivatásos, szerződéses vagy tisztjelölti jogviszonyban álló hallgatók vagytok, ebben az esetben sem köteleznek titeket az önköltség kifizetésére.

Arról, hogy pontosan mi szerepel abban a szerződésben, amit a beiratkozásnál iratnak alá az állami ösztöndíjas tanulókkal, itt olvashattok:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.