Az amerikai egyetem területén zajló felújítás során találtak rá egy több mint száz éves obszervatórium alapjaira. A jövő nyáron megkezdődő ásatásokat az egyetem régész hallgatói fogják végezni.
A Michigani Állami Egyetemen a nyár folyamán nem várt dologra bukkantak, amikor is egy obszervatórium alapjaiba ütköztek egy építkezés során - írta meg cikkében a The Guardian.
Az első vizsgálat után kiderült, hogy a megtalált épület romjai az egyetemi nyilvántartások alapján egy 140 éves obszervatórium alapja volt, amit még az 1920-as években bontottak le, és egy évszázad alatt teljesen a föld alá temettek.
Ez a felfedezés most különleges lehetőséget kínál az egyetem régész hallgatói számára. Ritkán találni az campus területein ilyen leleteket, általában egy hasonló régészeti munkához külföldre kell utazniuk a hallgatóknak. Az egyetem a kampusz régészeti projektjén - ami a föld alatti örökség védelmével foglalkozik - keresztül koordinálja majd az ásatásokat, amik várhatóan a jövő nyáron fognak elkezdődni.
„Ez a lehetőség szakmai helyszínt biztosít mind a végzős hallgatók, mind a többi egyetemista számára a régészeti terepmunka elemzésében”
- nyilatkozta Ben Akey, az egyetem doktorandusza és régésze, aki hallgatói csapatával júniusban elvégezte az obszervatórium helyszínének első felmérését.
Az intézmény kora miatt nem is lepődtek meg azon, hogy az 1855-ben alapított egyetem területén ilyen romokra bukkantak. Az obszervatóriumot 1881-ben építették, de sajnos az 1920-as években elbontották, majd később - 1969-ben - egy újat építettek, ami máig működik.
Az egyetem hallgatói azon fognak dolgozni, hogy minél több, az ásatás során előkerülő tárgyakra - ami a ceruzától az elhagyott távcső darabjáig bármi lehet - bukkanjanak, és megőrizzék azokat.
Egy olyan területen, ahol az ásatásokkal kapcsolatos tapasztalatok megszerzése elengedhetetlenek, a régészeti hallgatóknak már nem kell messzire utazniuk, hogy részt vegyenek a történelem feltárásában.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
