Nem elegendő a költségvetési keret, késnek a rezidens orvosok ösztöndíjai

Az elmúlt években januárban írták ki az első éves orvosok ösztöndíjait, idén viszont hiába van már július, még mindig nem történt meg.

  • Székács Linda

Egyre több első éves orvos keresi fel a Magyar Rezidens Szövetséget, mert egyesek akár nettó kétszázezer forinttal kevesebb juttatást kapnak, mint amennyire számítottak – tudatta a szervezet a 24.hu-val.

A szervezet a lapnak küldött közleményében azt írja, a korábbi orvosbér-emelések során több olyan ösztöndíj is beépült a fizetési rendszerbe, amelynek célja éppen a rezidens orvosok alacsony alapbérének kiegészítése, amiknek fontos szerepe van többek között az orvoselvándorlás csökkentésében is, illetve a bérek szakmák közti megfelelő eloszlásában, mivel a hiányterületeken akár 200 ezer forintos extra bért is jelenthet az ösztöndíj.

A Magyar Rezidens Szövetség szerint azonban a 2022-ben munkába álló fiatal orvosok számára az ösztöndíjak kiírására egyelőre még nem került sor, pedig a korábbi években ezek már januárban megtörténtek. Úgy tudják, a késés fő oka, hogy a hatályban lévő költségvetési keret nem elegendő a jelenlegi ösztöndíjak kifizetésére, a keret módosításához pedig kormánydöntés szükséges.

A szövetség a Belügyminisztériumhoz fordult, azt kérik, sürgősen írják ki a tavalyi évben munkába álló rezidensek ösztöndíjait.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.