Százhatvan Ukrajnából menekült diák tett érettségi vizsgát június közepén az ELTE Lágymányosi Campusán.
Százhatvan Magyarországon tartózkodó ukrán fiatal tett érettségi, egyben ukrán egyetemekre szóló felvételi vizsgát a Lágymányosi Campuson június 14–15-én - számolt be róla az ELTE.
Weboldalán az intézmény azt írja, az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével az Ukrajnából érkező diákok 2022-höz hasonlóan a 2023-as tavaszi érettségi időszakban is lehetőséget kaptak arra, hogy érettségi vizsgát tegyenek. Bár 2022-ben több helyszín is volt, idén csak az ELTE vett részt az alapérettségik lebonyolításában, aminek az egyetem Informatikai Karának épülete, a Lágymányosi Campus adott helyet.
A vizsgákra összesen 204 fő jelentkezett, végül pedig 160an jelentek meg a helyszínen annak időpontjában, ahol a diákok két napon keresztül, délelőtt és délután egyaránt vizsgáztak, amikhez az ELTE biztosította az eszközöket is.
A vizsgáztatás ukrán vizsgabiztosok jelenlétében zajlott, az ukrán fél kéréseit az OH közvetítette az ELTE felé.
"Nyelvi nehézségek idén is akadtak, csakúgy, mint a 2022-es első alkalomnál, de most is segítettek az ukrán nyelv tolmácsolásában a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola munkatársai; az intézményből külön team is érkezett Budapestre a vizsgák idejére. Az Informatikai Kar munkatársai, különösen is Csizmazia Anikó hathatós segítséget nyújtottak; emellett ukrán Stipendium Hungaricum-ösztöndíjas hallgatók is közreműködtek a vizsgák lebonyolításában, ők elsősorban eligazították, kísérték a vizsgázókat az épületben" - írják.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
