Ő mentette fel a két eljárás alá vont egyetemi vezetőt a protekciós etikai ügyben.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) új rektorának kinevezéséig a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriuma Prof. dr. Szabó Lajost, az Egyetem általános rektorhelyettesét kérte fel a rektori feladatok ellátására megbízott rektorként. Ezt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete BCE Szakszervezeti Bizottsága „megütközéssel vette tudomásul”, írja a 24.hu. Szabót ugyanis a modellváltás egyik legnépszerűtlenebb szereplőjének tartják, akinek számos „erőből áttolt”, az egyetemi autonómiát semmibe vevő intézkedés fűződik a nevéhez, mint a szakok és szervezeti egységek megszüntetése vagy kollégáik távozásának a kikényszerítése.
Szerintük az egyetem négyéves átszervezése során minden fajsúlyos szervezetirányítási döntést „felülről vertek végig” és az általános rektorhelyettes ennek meghatározó aktora és az akadémiai területen talán legfontosabb levezénylője volt. Közleményükben hozzáteszik: Szabó Lajos „kulcsszerepet játszott az elmúlt hónapok etikai ügyeiben is”. „A rektor helyett eljáró másodfokú döntéshozóként két, az Egyetem Etikai Bizottsága által elsőfokon elmarasztalt egyetemi vezetőt mentett fel az etikai vétség elkövetésének vádja alól, megszüntetve a velük szembeni etikai eljárásokat. Döntései indoklása jogilag és etikailag kétséges, azokkal kapcsolatban a közigazgatási bíróság fog állást foglalni” – fogalmaznak. Hozzátéve, szerintük a rektorhelyettes vezető szerepet játszott az ügyről szóló információk elzárásában a belső és a külső közvélemény elől.
A szakszervezeti bizottság ezek után aggasztónak tartja, hogy a kuratórium szerint a megbízott rektor feladata év végéig lezárni az egyetem akadémiai megújításával kapcsolatos folyamatban lévő projekteket, ezt szerintük sokkal inkább a majd kinevezendő új rektor által vezetett csapatnak kéne megtennie. „A Budapesti Corvinus Egyetem jövőjét nem határozhatja meg az etikai botrányba keveredett jelenlegi akadémiai vezetés” – vélekednek. Ezért elvárják, hogy a fenntartó alapítvány érdemi konzultációt folytasson az új rektor személyére vonatkozó elvárásokról. Az egyetem autonómiájának helyreállítására pedig intézményi garanciákat várnak az új rektortól és az alapítvány kuratóriumától is.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/Budapesti Corvinus Egyetem)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
