Nem csak újra napirendre került, de el is kezdődtek a tárgyalások a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem esetleges modellváltástól - írta meg a 444.hu egyetemi forrásokra hivatkozva.
Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy.
A 2021-ben rektori pozícióba került dr. Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar korábbi dékánja határozottan a modellváltást ellenzők táborában volt. Ennek ellenére 2022 májusában felhatalmazást kért és kapott a szenátustól, hogy “kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztést” készítsen elő és erről tárgyaljon a kormány illetékeseivel. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy a minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett az intézményre, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.
Hogy pontosan miről szólnak a tárgyalások Csák János minisztériuma és a BME között, azt egyelőre nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy tavasszal az egyetem elfogadta az éves költségvetését, amelyben az szerepel, hogy a BME a működés fenntartása érdekében még az idén feléli minden központi tartalékát, így semmilyen fejlesztésre vagy beruházásra nem jut forrás, mivel a központi költségvetés minden tartaléka az egyetem fenntartására megy el, 2024-re pedig lényegében semmi nem marad, az intézmény tehát csődbe is mehet akár.
A 444-nek nyilatkozó egyik forrás azt mondta, az egyetem ez a fajta "kivéreztetése" működhet is akár, mivel
a kutatók és oktatók jó része nem akar szabadságharcost játszani, csak végezni akarja a munkáját.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
