Nem csak újra napirendre került, de el is kezdődtek a tárgyalások a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem esetleges modellváltástól - írta meg a 444.hu egyetemi forrásokra hivatkozva.
Az intézményben nem először kerül elő a modellváltás témája, ami rendre komoly vitákat vált ki, mivel az egyetem nagyon rossz anyagi helyzetben van, a modellváltás azonban veszélybe sodorná az autonómiájukat, továbbá az unió és a magyar kormány konfliktusa miatt presztízsvesztéssel is járna, arról nem is beszélve, hogy továbbra is megoldatlan az Erasmus-ügy.
A 2021-ben rektori pozícióba került dr. Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar korábbi dékánja határozottan a modellváltást ellenzők táborában volt. Ennek ellenére 2022 májusában felhatalmazást kért és kapott a szenátustól, hogy “kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztést” készítsen elő és erről tárgyaljon a kormány illetékeseivel. Ennek hátterében valószínűleg az állt, hogy a minisztérium komoly pénzügyi nyomást helyezett az intézményre, ami állami egyetem lévén 2021 óta jóval kevesebb támogatást kap, mint a modellváltáson átesett intézmények.
Hogy pontosan miről szólnak a tárgyalások Csák János minisztériuma és a BME között, azt egyelőre nem lehet tudni, az viszont biztos, hogy tavasszal az egyetem elfogadta az éves költségvetését, amelyben az szerepel, hogy a BME a működés fenntartása érdekében még az idén feléli minden központi tartalékát, így semmilyen fejlesztésre vagy beruházásra nem jut forrás, mivel a központi költségvetés minden tartaléka az egyetem fenntartására megy el, 2024-re pedig lényegében semmi nem marad, az intézmény tehát csődbe is mehet akár.
A 444-nek nyilatkozó egyik forrás azt mondta, az egyetem ez a fajta "kivéreztetése" működhet is akár, mivel
a kutatók és oktatók jó része nem akar szabadságharcost játszani, csak végezni akarja a munkáját.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
