2,3 millió eurós támogatást nyert az ELTE és a Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatójának projektje

Adamik Béla, az ELTE Ókortudományi Intézet Latin Tanszékének docense és egyben a Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója a HORIZON-ERC program keretében 2023. szeptemberi kezdettel öt éves ERC Advanced Grant támogatást nyert pályázatával a Nyelvtudományi Kutatóközpontban.

Tornyos Kata

A projekt célja, hogy egy újszerű, átfogó kutatás keretében tárják fel a latin nyelv változatainak jellemzőit a Krisztus utáni első évezredben, a földrajzi és kronológiai szempontokra, valamint a latin-újlatin, illetve román átmenetre is tekintettel, az ókori és kora középkori szövegekben fellelhető hibák feldolgozása és elemzése révén – olvasható az ELTE Bölcsésztudományi Karának honlapján.

A projekttervet egy 10 fős nemzetközi kutatócsoport valósítja meg nagy létszámú adatgyűjtő csapat segítségével az ELTE Ókortudományi Intézet Latin Tanszékével együttműködésben.

"Végeredményben e kutatás révén jobban megérthetjük azokat a latin dialektológiai folyamatokat, amelyek az újlatin/román nyelvek kialakulásához vezettek és így a középkori és modern Európa nyelvi, etnikai, sőt kulturális arculatának formálódását is befolyásolták" – írják.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás

Ezeket várja el a minisztérium a szakképzési centrumok leendő főigazgatóitól

Közoktatás

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hiába élsportoló a diák, nem biztos, hogy kihagyhat két testnevelés órát

Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.

Lannert Judit: a technikai munkatársak is megkapják a béremelést a NOKS-dolgozók mellett

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.

Így épül fel az oktatási minisztérium: külön vezetőt kapott a pedagógiai innováció területe is

Azt már eddig is lehetett tudni, kik vezetik az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium egyes szakpolitikai területeit. A most megjelent szervezeti és működési szabályzatból azonban az is kiderült, hogyan épülnek fel az államtitkárságok.