Ha egyetemi rangsorokról van szó, már megszokhattuk, hogy a világ felsőoktatási intézményeit általában olyan szempontok alapján rangsorolják, mint a hallgatói és oktatói kiválóság, valamint a publikációk száma. Mindezek mellett azonban a Times Higher Education az alapján is készített egy rangsort, hogy mennyire fenntarthatóak bizonyos intézmények, hogyan próbálják csökkenteni a hulladék mennyiségét és törekednek a minél nagyobb szintű újrahasznosításra, a hallgatók megfelelő tájékoztatására, valamint cselekszenek a szegénység és a klímaváltozás felszámolása érdekében.
Mindezek alapján az idei rangsor a következőképp alakult:
1. Western Sydney University (Ausztrália)
2. Universiry of Reading (Egyesült Királyság)
3. University of Manchester, a Manchester Metropolitan University (Egyesült Királyság)
5. University of Galway (Írország)
6. Bournemouth University (Egyesült Királyság)
7. Queen's University Belfast (Egyesült Királyság)
8. Yonsei University (Seoul Campus) (Dél-Korea)
9. Université Laval (Kanada), University of Sheffield és University of Warwick (Egyesült Királyság)
12. University of Exeter (Egyesült Királyság)
A legjobbak listáját tehát egyértelműen az Egyesült Királyság egyetemei uralják, de nem csak itt, hanem Ausztráliában, Írországban, Kanadában és Dél-Koreában is egyetemi órákon foglalkoznak a fenntarthatósággal, online kurzusokat szerveznek számukra a témában, a hallgatók és a professzorok pedig gyakran közös erővel igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amik jobbá, fenntarthatóbbá tehetik a világot.
A rangsorban egyébként magyar egyetemek is szerepelnek. A legjobb helyezést a Debreceni Egyetem szerezte meg, amit a 301-400. helyre soroltak, majd ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, de felkerült a listára a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is, a győri Széchenyi István Egyetemet pedig a 801 és 1000. közötti helyre sorolták a fenntarthatósága alapján.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
