Az április 27-i előadás bevételét diplomáciai képviselet juttatja majd el hivatalos törökországi segélyszervezetekhez.
Jótékonysági koncertet adnak a Zeneakadémián a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem török hallgatói, akik az előadás bevételét a törökországi földrengés károsultjai javára ajánlják fel - közölte a Zeneakadémia szerdán az MTI-vel.
A Zeneakadémia és a budapesti török nagykövetség közös szervezésű jótékonysági koncertjén az egyetem török hallgatói lépnek fel a Solti teremben, akik a teljes jegybevételt a februári, Törökörszágot és Szíriát sújtó földrengés áldozatainak ajánlják fel.
A hangverseny műsorán szerepel többek között zongorakísérettel Sibelius d-moll hegedűversenyének első tétele, Sosztakovics 1. csellóversenyének első tétele és Bartók Brácsaversenye, továbbá egy török népdal, Ahmet Adnan Saygun 20. századi török zeneszerző Csellópartitájának negyedik tétele is.
A négy zeneakadémista növendék, akinek a szóló- és kamarajátékát hallhatja a közönség Duru Önhon hegedűs, Ábrahám Márta növendéke a Rendkívüli Tehetségek Képzőjében, Mevsim Engin brácsás, aki idén diplomázik Bársony Péternél, Arda Büyükgüral csellista, aki első egyetemi évét tölti Kertész Ottó osztályában, valamint Berkay Özkan zongorista, aki Farkas Gábor és Gulyás István hallgatójaként végzett, jelenleg doktori tanulmányait folytatja.A koncert április 27-én lesz.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
