Még több kormánypárti politikusnak kell távoznia az egyetemi kuratóriumokból

A miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok és kormánybiztosok után további kormánypárti politikusoknak kellene távozniuk az egyetemi kuratóriumokból az Európai Bizottság javaslata alapján.

  • Eduline

A Népszava azt írja, közéjük tartozik például Süli János fideszes parlamenti képviselő, aki a Dunaújvárosi Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. A Szegedi Tudományegyetem kuratóriumából Trócsányi Lászlónak, a Fidesz európai parlamenti képviselőjének kell távoznia, az Állatorvostudományi Egyetem kuratóriumából pedig Bajkai István és Fazekas Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek.

A lap vasárnap írta meg, hogy az Európai Bizottság nem éri be a kormány javaslatával, amely alapján a miniszterek, államtitkárok, miniszteri biztosok, kormánybiztosok, politikai igazgatók távoznának a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumából.

Az Európai Bizottság szerint a parlamenti képviselők, a köztisztviselők, a különböző szabályozó hatóságok tagjai sem maradhatnak kuratóriumi tagok, a tagság pedig maximum kétszer négyéves lehet.

Emellett azt is kikötnék, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.