Nem éri be az Európai Bizottság a magyar kormány ajánlatával

A polgármesterek kivételével az összes köztisztviselőnek távoznia kell az egyetemek kuratóriumaiból.

  • Eduline

A Népszava szerint a brüsszeli testület már tájékoztatta a magyar kormányt a döntésről, mely szerint nem elég csak a minisztereket, államtitkárokat, államtitkár-helyetteseket, miniszteri biztosokat és politikai igazgatókat meneszteni ahhoz, hogy megkapják a korábban befagyasztott uniós támogatásokat.

Az Európai Bizottság emellett olyan kéréseket és javaslatokat is eljuttatott a kormányhoz, mint az, hogy a kuratóriumi tagság időtartamát kétszer négyéves időtartamban korlátoznák, és hogy a posztjukról lemondó képviselők legalább két évig ne kerülhessenek be a vagyonkezelő testületekbe. A Bizottság szerint ez az időszak arra szolgálna, hogy a tisztviselők elkerülhessék az olyan összeférhetetlenségi helyzeteket, melyeknek a korábbi pozíciójuk okot adhat. Az intézkedés arra a négy korábbi miniszteri biztosra is vonatkozna, akik a héten azért mondtak le a kormányzati pozícióikról, hogy kuratóriumi tagok maradjanak. A testület ezzel azt szeretné bebiztosítani, hogy a kuratóriumokban olyan személyek ülhessenek, akiket nem rögtönözve neveztek ki, hanem az Európai Bizottság feltételeinek megfelelően, egyértelmű kritériumok alapján választanak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.