Több pénz jut az alapítványi egyetemek kuratóriumi tagjainak bérére, mint a rászoruló hallgatók ösztöndíjaira

Feltéve, ha egyáltalán vannak saját hatáskörben kiosztott ösztöndíjaik, 21 állami egyetemből ugyanis eddig még csak három rendelkezik ilyenekkel.

  • Eduline

Kevesebb pénz jut az alapítványi ösztöndíjprogramokra, mint a kuratóriumi tagok díjazására a modellváltó egyetemeken – írta meg a 24.hu.

A lap szerint az alapítványi egyetemek vagyonkezelői évi 400, de a „szerencsésebbek” akár 800 millió forint állami támogatást is kaphatnak. Ebből fedezik többek között a működésük egy részét, a kuratóriumi és felügyelő bizottság tagjainak félmillió és 1,5 millió forint közötti bérét, és ez fedezi a modellváltó intézményekben tanuló hátrányos helyzetű vagy kiemelkedő teljesítményű hallgatóinak saját hatáskörben kiosztott ösztöndíjait is.

Bár ezeknek a hallgatóknak a támogatása az alapítványi célok között is szerepel, 21 modellváltó egyetem közül eddig csak három, a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Pannon Egyetem alapítványa hirdetett ilyen ösztöndíjprogramokat, amelyekre egyébként mindhárom intézményben kisebb összeget szántak, mint a kuratóriumi tagok és vezetők tiszteletdíjaira.

A 2021-es beszámolók szerint ugyanis az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány tisztségviselői 108 millió forintot vettek fel, míg a hallgatók között ennek alig több mint ötödét, 21,75 millió osztottak szét.

Hasonló a helyzet a Pannon Egyetemért Alapítvány esetében is, ahol a „hátrányos szociális helyzetű, kiemelkedő tanulmányi, illetve tudományos, szakmai eredményt elért hallgatók” ösztöndíjaira csak 9,4 millió forintot fordítottak, a vezetők tiszteletdíjaira pedig 81 milliót. De a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítványnál is 65 millió forint jutott a kuratóriumi tagok és vezetők bérezésére, míg a hallgatók ösztöndíjaira „csak” 35 millió.

Az ösztöndíjak finanszírozása egyébként azért is aktuális kérdés, mert január elején az egyetemek kuratóriumaiban ülő aktív politikusok miatt az Európai Bizottság összeférhetetlenségre hivatkozva befagyasztotta a modellváltó egyetemek Erasmus+ és Horizont Európa mobilitási programok uniós támogatását.

A kormány egyébként évi 10 milliárd forintot fizet a vagyonkezelő alapítványok működtetésére. Ebből mintegy 2 milliárd forint csak a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok díjazására fordítanak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.