Mostantól egyetemként működik tovább a Gábor Dénes Főiskola

A Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem néven, alkalmazott tudományok egyetemeként működik tovább.

  • eduline/mti

A Gábor Dénes Főiskola a felsőoktatási törvény decemberi módosításakor kapott egyetemi rangot - írja az egyetem. Az intézményt 1992-ben alapították.

A következő tanévben három alapképzést (mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus, gazdálkodási és menedzsment), két mesterképzést (mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus) és három felsőoktatási szakképzést (mérnökinformatikus, gazdaságinformatikus, gazdálkodási és menedzsment) indítanak.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.