Ha nem tudnak megállapodni az Európai Bizottsággal, akkor az EU bíróságánál pert fognak indítani az Erasmus-ösztöndíjról szóló határozattal szemben - erről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Cikkünk folyamatosan frissül.
„Elfogadhatatlan és tűrhetetlen” – ezt mondta az Európai Bizottság döntéséről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Ahogy arról hétfőn a Népszava beszámolt, az Európai Bizottság még december közepén arról tájékoztatta a kormányt, hogy a huszonegy modellváltó egyetemet kizárják az Erasmus és a Horizont programból, az alapítványi egyetemek kuratóriumaiban ugyanis aktív politikus, sőt miniszterek is ülnek. A bizottság szerint működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, hiszen sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk.
Gulyás Gergely szerint „mindenhol Nyugat-Európában” aktív politikusok ülnek az egyetemek fenntartó és tanácsadó testületeiben. Azt mondta: amikor Brüsszellel megállapodtak, annak megfelelően módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, sőt szerinte a kormány még szigorúbb szabályokra is nyitott lett volna - újságírói kérdésre a miniszter azt válaszolta, "minden további nélkül" elfogadták volna azt is, ha a bizottság azt kéri, hogy aktív politikusok, miniszterek, polgármesterek vagy akár államtitkárok ne legyenek az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban -, de ilyen kérés nem érkezett.
A hvg.hu ugyanakkor szerdán azt írta, a bizottság már a jogállamisági eljárás megindításáról szóló első hivatalos értesítésében kifogásolta, hogy a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjai mentességet kapnak az összeférhetetlenségi követelmények alól.
„Nem változott az álláspontunk” – így válaszolt arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e a kormány az Erasmus-megállapodásért cserébe visszahívni az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból a fideszes politikusokat. „Olyan összeférhetetlenségi szabályokat tudunk elfogadni, amelyek alapján kormánytagok nem maradhatnak a kuratóriumokban (…) Erre már októberben-novemberben is hajlandó lett volna a kormány” – mondta.
Ha nem lesz megállapodás, kifizetik az ösztöndíjakat
A tárcavezető bejelentette azt is, hogy az idei ösztöndíjakat nem érinti az Európai Bizottság döntése, ha azonban nem lenne megállapodás, akkor 2024-ben kifizetik az Erasmus-ösztöndíjak költségét. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, az Európai Unió bíróságánál pert fognak indítani a határozattal szemben.
Gulyás Gergely a modellváltó egyetemekről is beszélt - azt mondta, az érintett intézmények tudományos publikációinak száma egy év alatt 18 százalékkal emelkedett, a magyar felsőoktatási intézmények pedig a nemzetközi rangsorokban is előreléptek (arról, hogy hol állnak a magyar egyetemek a listákon, itt olvashattok részletes elemzést).
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
