Saját ösztöndíjprogramot indít a MATE, ha nem vehetnek részt az Erasmusban

Saját ösztöndíjprogramot indít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE), ha a hallgatóik nem vehetnek részt az Erasmus+ programban.

  • Eduline

„A MATE hallgatóinak mobilitáshoz fűződő joga egyetemünk számára szent és sérthetetlen, amennyiben az ehhez szükséges források a jövőben nem a megszokott módon fognak érkezni egyetemünkhöz, akkor sem érheti hátrány azokat a hallgatókat, akik minket választottak, vagy azokat a diákokat, akik épp most szeretnének hallgatóinkká válni” – idézi az egyetem közleménye Gyuricza Csabát, a MATE rektorát.

A MATE - amely a Szent István Egyetem, a Kaposvári Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi campusának, valamint a Pannon Egyetem Georgikon Karának összevonásával jött létre 2021 februárjávan - alapítványi egyetem, vagyis húsz másik felsőoktatási intézménnyel együtt kimaradhat az Erasmus-programból, erről hétfőn írt a Népszava.

Saját ösztöndíjprogramot indítanának

Azt írják: az egyetemnek nagyon sok nemzetközi kapcsolata van, ezért elkezdték annak az „akciótervnek” az előkészítését, amely az Erasmust pótolná. „Egyetemünkön jelenleg is közel 600 hallgató és oktató vesz részt külföldi részképzésen, illetve szakmai gyakorlaton. Intézményünkben 100-nál több országból, 2400 külföldi hallgató folytatja felsőfokú tanulmányait. A nemzetközi légkör és a nemzetközileg elismert képzés hallgatóink számára nem egy lehetőség, hanem a MATE garanciája képzésük értékére. Hallgatóink ehhez fűződő érdekét és jogát semmilyen kényszerítő körülmény nem csorbíthatja, ezért intézményünk megkezdte a tárgyalásokat annak érdekében, hogy amennyiben a magyar felsőoktatás számára negatív döntés születik az Erasmus+ ügyében, úgy azonnal át tudja venni a helyét saját nemzetközi mobilitási programunk” – mondta a rektor.

Azt ígérik: a MATE programja biztosítani fogja azokat a külföldi részképzési és szakmai gyakorlati lehetőségeket, amelyekre a hallgatók eddig is jelentkezhettek, vagyis továbbra is elvégezhetnek külföldön olyan kurzusokat, modulokat, szakmai gyakorlatot vagy tanegységeket, amelyek szorosan kapcsolódnak a tanulmányaikhoz.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.