Keményen bírálta a Semmelweis Egyetem rektorát az orvosi kar dékánja

Kellermayer Miklós egy rövid videóban mondta el, miért indul az idei rektorválasztáson.

  • Eduline

Hiszek benne, hogy közösen fel tudunk építeni egy olyan egyetemet, ahol emberközpontúság van a nyers erő helyett, együttműködés az egyszemélyes akarat helyett, szabadság a szorongás helyett, és valódi alázat a megalázottság helyett

– így indítja azt a videóját Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem orvoskarának dékánja, amelyben elmondja, miért jelölteti magát az intézmény idei rektorválasztásán.

Hozzátette azt is, hogy az intézményben ,,a valódi minőség helyett elkezdtek fontosabbá válni a „látványelemek”, a rektori akarat az érvelések állandójává vált, romlanak az „évtizedes szellemi műhelyek”,  „szorongást és félelmet hozó stílus ütötte fel a fejét".

Arról is beszélt, bár korábban szívesen csatlakozott dékánként és rektorhelyettesként az intézmény vezetőségéhez, a fentebb felsorolt érvek „megroppantották az egyetem gerincét”, „jajkiáltások sokasága” jutott el hozzá a hallgatóktól.

Mit tegyek? Süssem le a szememet? Nézzek félre? Hallgassak némán vagy cinkosan? Avagy emeljem fel szavamat az igazság mellett és cselekedjek? Én az utóbbit választottam!

– zárja a körülbelül 1,5 perces videót.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde