Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:
Jön a nyelvvizsga-amnesztia
Ahogy arról már többször írtunk, a felsőoktatási törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy törlik az alapszakos diplomák kiadásának feltételei közül a B2-es nyelvvizsgát – ezentúl csak a záróvizsgát kell teljesíteni ahhoz, hogy a végzős hallgatók megkapják az oklevelüket. Persze ez nem azt jelenti, hogy a felsőoktatásban tanulóknak nem kell majd nyelveket tanulniuk. A jogszabály egyrészt előírja, hogy az egyetemeknek és főiskoláknak biztosítaniuk kell a szaknyelvi oktatást, másrészt az intézmények úgy is dönthetnek, hogy a tanterv részévé tesznek valamilyen nyelvi mérést vagy akár a nyelvvizsga megszerzését.
A jogszabály ugyanakkor azok számára kifejezetten jó hír, akik 2021. augusztus 31-e után záróvizsgáztak (vagyis már nem tartoztak azok közé, akiknek a 2020-as és a 2021-es, a koronavírus-járványra hivatkozva elrendelt nyelvvizsga-amnesztia idején postázták a diplomájukat), viszont nem szereztek nyelvvizsgát, így a diplomájukat sem kapták meg.
Jöhetnek a „mikrotanúsítványok”
A felsőoktatási törvény módosítása kitér az ún. mikrotanúsítványokra is. Ezek olyan „bizonyítványok”, amelyeket az adott felsőoktatási intézménynek egyik tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzéséről állítanak ki. A mikrotanúsítványok bevezetését egyébként évek óta tervezi a minisztérium, egy 2021-es prezentációban is erről volt szó.
Újabb főiskola kap egyetemi címet
A budapesti Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-től Gábor Dénes Egyetem néven működik tovább – alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott. Az elmúlt években egyébként megcsappant a főiskolák száma – állami főiskola már csak egy van (a bajai Eötvös József Főiskola), de alapítványi és magánfőiskolából is egyre kevesebb van, az elmúlt években többek között a Metropolitan, az Edutus és a Milton Friedman is alkalmazott tudományok egyetemévé vált.
Akár tizenkét hónapos is lehet a felsőoktatási tanév
A felsőoktatási törvény módosítása alapján az egyetemi-főiskolai tanév is hosszabb lehet. Eddig a felsőoktatási tanév meghatározása ez volt: „tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak”. Ezt módosítanák tizenkét hónapra. Ha a parlament is rábólint a változtatásra, akkor a tanév „legalább tíz, legfeljebb 12 hónapos” lesz.
Korábban az Eduline-nak a tervezett változtatásról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, szerinte ezzel nagyobb szabadságot kapnak az egyetemek és a főiskolák a tanévszervezésben. Szükség is lehet rá. "2021-ben a koronavírus-járvány miatt, idén pedig a magas energiaárak miatt kellett az egyetemeknek változtatniuk a félév vagy a tanév menetén" - magyarázta Budai Marcell.
