Változtattak a BME-n a vizsgaidőszak rendjén, december 23-tól január 9-ig tart majd a téli szünet

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is bejelentette az elmúlt héten, milyen spórolási szabályokkal futnak neki a fűtési időszaknak. A változások, úgy tűnik, az egyetem tanév rendjét is érintik.

  • Eduline

A BME úgy döntött, hétvégente nem lesz fűtés az egyetemen, és többek között tilos lesz hősugárzót, olajradiátort használni, de néhány döntés a hallgatókat közvetlenül is érinti.

Az őszi félév szorgalmi időszaka az eredeti tervek szerint is 2022. december 9-én (péntek) ért volna véget (ezt egy pótlási időszak követi majd). Az egyetem jelenlegi szabályai szerint viszont december 27. és 2023. január 9. között lesz a téli szünet. A legfontosabb dátumok:

az egyetemen az őszi félév vizsgaidőszakának első része 2022. december 19. (hétfő) és december 23. (péntek) között lesz, ezt követi a téli szünet, vizsgákat aztán 2023. január 9. (hétfő) és január 27. (péntek) között tartanak majd.

A változások a téli és a tavaszi záróvizsga-időszakot is érintik majd, a jelenleg érvényes dátumok:

  • a téli záróvizsgák 2022. december 19. és 2023. január 27. között,
  • a tavaszi záróvizsgák pedig 2023. június 26. és 2023. július 14. között lesznek.

Ilyen lesz a tavaszi félév

A regisztrációs időszak 2023. február 20–23. (hétfőtől-csütörtökig) tart majd, az első tanítási nap 2023. február 27. (hétfő) lesz, a tavaszi félév pedig június 2-án ér véget. A tavaszi vizsgaidőszak 2023. június 12-én indul, és egészen július 7-ig tart.

A teljes és módosított tanév rendjét itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István