Változtattak a BME-n a vizsgaidőszak rendjén, december 23-tól január 9-ig tart majd a téli szünet

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is bejelentette az elmúlt héten, milyen spórolási szabályokkal futnak neki a fűtési időszaknak. A változások, úgy tűnik, az egyetem tanév rendjét is érintik.

  • Eduline

A BME úgy döntött, hétvégente nem lesz fűtés az egyetemen, és többek között tilos lesz hősugárzót, olajradiátort használni, de néhány döntés a hallgatókat közvetlenül is érinti.

Az őszi félév szorgalmi időszaka az eredeti tervek szerint is 2022. december 9-én (péntek) ért volna véget (ezt egy pótlási időszak követi majd). Az egyetem jelenlegi szabályai szerint viszont december 27. és 2023. január 9. között lesz a téli szünet. A legfontosabb dátumok:

az egyetemen az őszi félév vizsgaidőszakának első része 2022. december 19. (hétfő) és december 23. (péntek) között lesz, ezt követi a téli szünet, vizsgákat aztán 2023. január 9. (hétfő) és január 27. (péntek) között tartanak majd.

A változások a téli és a tavaszi záróvizsga-időszakot is érintik majd, a jelenleg érvényes dátumok:

  • a téli záróvizsgák 2022. december 19. és 2023. január 27. között,
  • a tavaszi záróvizsgák pedig 2023. június 26. és 2023. július 14. között lesznek.

Ilyen lesz a tavaszi félév

A regisztrációs időszak 2023. február 20–23. (hétfőtől-csütörtökig) tart majd, az első tanítási nap 2023. február 27. (hétfő) lesz, a tavaszi félév pedig június 2-án ér véget. A tavaszi vizsgaidőszak 2023. június 12-én indul, és egészen július 7-ig tart.

A teljes és módosított tanév rendjét itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.