A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) is megszülettek az energiatakarékossági döntések, az egyetem a napokban meg is osztotta az új szabályokat.
A döntések értelmében a fűtést korlátozni fogják:
hétfő, kedd, szerda és csütörtök 18:00 és másnap 6:00 óra között, valamint péntek 15:00 órától következő hét hétfő reggel 6:00 óráig.
A többi, szigorítást bejelentő intézményhez hasonlóan a BME-n is tilos lesz hősugárzót, olajradiátort használni.
Az egyetem területén korlátozzák majd a közvilágítást, lekapcsolják a nem technológiai célú klímaberendezéseket, a meleg vizet – a kollégiumok és például öltözők kivételével – is korlátozzák vagy elzárják.
A sportba is beleszólhat
Az egyetem Bogdánfy úti Sporttelepén ugyanis a strandröplabda és teniszpálya téliesítéséhez szükséges sátrakat nem állítják fel, ugyanakkor a sportközpont és a szabadtéri sportlétesítmények továbbra is működnek. A Balatonlellei Ifjúsági Tábort és a gödi Mérőtelepet téliesítik, ezek a fűtési időszakban bezárnak, a Balatonfüredi Tudáscentrum pedig temperáló fűtésre áll át, kizárólag előzetesen megszervezett eseményekre lehet majd használni.
Az intézkedések egyébként október 19-én léptek hatályba, és egészen április 15-ig érvényesek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
