Összevonják és februárban tartják majd meg az őszi és a tavaszi szünetet az egri egyetemen

Legalább 20 fok lesz az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem épületeiben, marad a jelenléti oktatás, de a tanítási szüneteket áthelyezik, több épületet pedig hetekre lezárnak.

Eduline

Az egri egyetem rektori utasítása is megjelent az intézmény energiamegtakarítási intézkedésekről. A dokumentum alapján az épületekben legalább 20 fok lesz, hétvégén és éjszaka pedig 18 fok. Saját hősugárzót tilos használni, a dolgozókat és a hallgatókat pedig arra kérik, hogy csak akkor kapcsoljanak villanyt, ha arra tényleg szükség van, a munkaidő végén pedig minden informatikai eszközt áramtalanítsanak.

A rektori utasításból az is kiderül, hogy több épületet hetekre bezárnak majd decemberben és/vagy januárban. Az őszi és a tavaszi szünetet összevonják, és februárban tartják meg. A szorgalmi időszak utolsó tanítási napja december 10. (bár a levelezősök konzultációit még december 16-án és 17-én is meg lehet tartani), a vizsgaidőszak december 12-től január 21-ig tart majd, a tavaszi félév pedig csak február 27-én kezdődik el.

Az intézmény rektora az Eger Televíziónak azt mondta, a hallgatók biztosan nem fognak fagyoskodni, de arra figyelnek, hogy a tantermeik ne 23-24 fokosak legyenek.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Közoktatás

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Közoktatás

Februárig meghosszabbította a bíróság Hankó Balázs és Varga-Bajusz Veronika letartóztatását

Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.

Úgy néz ki, már idén sem kell igényelniük a szülőknek a plusz egy év óvodát

Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.