Ösztöndíj nélkül maradtak külföldön a Corvinus hallgatói, saját pénzükből élnek

Több corvinusos hallgató is arról számolt be, hogy nem érkezett meg az Erasmus-ösztöndíjhoz járó anyagi támogatás, ezért a saját pénzükből kell megoldani a külföldi tanulmányaikat.

  • Eduline

"Az Erasmus+ ösztöndíjat elnyertem, ugyanakkor az a mai napig nem került folyósításra; sem nekem, sem más hallgatóknak” – írta a Telexnek október közepén a Budapesti Corvinus Egyetem egyik hallgatója, hozzátéve, hogy ha az ösztöndíja a következő két hétben nem érkezik meg, haza kell utaznia, mert nem tudja saját pénzéből finanszírozni a költségeit.

A lap megkereste az egyetemet, ahonnan azt a választ kapták, valóban történt egy adminisztratív hiba, amely miatt idén csúsztak az ösztöndíjkifizetések, de október 20-ig gyorsított eljárásban megkapják az utalásokat.

A hiba nem központi, állítják az egyetemisták, ugyanis más egyetemeken tanuló társaik megkapták az ösztöndíjat. Az egyetem egyébként korábban jelezte, hogy önerőre lesz szüksége a diákoknak a külföldi félévük kezdetén, mert nem sikerült időben elkészíteni a szerződéseket. A mintaszerződések a sok kavarodást követően végül hibásan érkeztek meg a hallgatókhoz - jelezte a Telex olvasója - , az egyetem pedig azóta sem fizetett nekik. Az egyik hallgató szerint többen feljelentésben gondolkodnak, a hallgatói önkormányzat igyekszik "csillapítani a kedélyeket".

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.