Bekerült a világ 250 legjobb felsőoktatási intézménye közé a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) rangsorában.
Megjelent a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2023-as világranglistája (THE World University Ranking). A Semmelweis Egyetem jelentősen előrelépett: a tavalyi 250-300. közötti tartomány helyett most a 200-250. pozíció között szerepel, ezzel ismét a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemnek számít. A világrangsor készítői hagyományosan öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, melyek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis a legtöbb indikátorban javítani tudott, legjelentősebbet az idézettség és a kutatás terén – írja az intézmény.
Az Európai Unió tagállamai között a Semmelweis a 64. helyen áll, jellemzően német, francia és belga egyetemek előzik meg a listán.A Semmelweis Egyetem az elmúlt négy évben folyamatosan javított pozícióján a THE világranglistáján: 2019-ben még a 491. helyre sorolták, majd 2020-ban a 457., 2021-ben pedig a 426. helyre lépett elő. 2022-ben már a 277. volt, innen lépett előre most a 236. helyre.
Összesen 11 hazai egyetem került fel a listára, az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem a 1001-1200 helyen szerepel a rangsorban.Az összesített rangsor élén az Oxford, a Harvard, valamint harmadik helyen, holtversenyben a Stanford és a Cambridge Egyetemek szerepelnek.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
