Erről egy tegnapi rektori-kancellári-elnöki együttes utasítás döntött.
Az pécsi egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara posztolta Facebookon a hírt, de az egyetem többi karát is érinti a döntés, miszerint a friss dékáni utasítás értelmében a PTE "közüzemi költségeinek csökkentésére":
a korábban tervezett őszi szünet elmarad,
2022. október 15. munkanap,
a szorgalmi időszak 2022. dec. 2-án zárul,
a vizsgaidőszak a 2022. dec. 5-23., majd a 2023. jan. 9-20. közé eső időszakokra tervezhető,
a személyes jelentlétet igénylő vizsgák tervezésénél figyelembe kell venni, hogy az épületek 2022. dec. 24. és 2023. jan. 8. között zárva tartanak.
Azaz az egyetem korábban kiadott tanév rendje is felborul, erről az egyetem bölcsészkarának oldalán már meg is jelent a friss szabályzat.
Nem a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara az első, ahol idén nem lesz őszi szünet: korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jelentette be, hogy az egyetem vezetése módosította a tanév eredetileg tervezetett rendjét - a korábbi hírekkel ellentétben ez nem csak a bölcsészeket érinti, hogy decemberben lesz az őszi szünet.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
