Nyolc kar 270 dolgozója írta alá eddig azt a dokumentumot, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az oktatás méltatlan helyzete miatt.
"Csatlakozva a közoktatásban tiltakozó kollégáinkhoz, haladéktalan változtatásokat követelünk. Mert évek óta nem kerül be annyi fiatal tanár a közoktatásba, mint ahányan nyugdíjba mennek, vagy elhagyják a pályát. Mert a közoktatásban és az állami felsőoktatásban dolgozó tanárok bére elfogadhatatlanul alacsony. Mert az aktuális helyzet ellen tiltakozó kollégák elbocsátását elfogadhatatlannak tartjuk" - idézi a hvg.hu a tiltakozó oktatókat, akik a "sztrájkjog megcsorbítása miatti polgári engedetlenség részeként a magyar nyelvű képzéseken” nem tartanak kontaktórákat október 5-én.
Az oldal szerint az oktatók kiemelik, tiltakozásunk nem irányul a hallgatók ellen, csupán az ő hosszútávú érdekeiket is szem előtt tartva cselekszenek.
Ma az ország több pontján tüntetés, szolidaritási akció és élőlánc lesz, kövessétek folyamatosan frissülő tudósításunkat itt:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
