A kollégiumok bezárása elképzelhetetlen és elfogadhatatlan megoldás - véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), amely azt is kéri, hogy az állami egyetemeken a 18 fokos "fűtési limit" a kollégiumokra ne vonatkozzon.
A tanév rendjének módosítása a hallgatók szempontjából addig elfogadható, amíg az nem jelenti az oktatás minőségének, valamint hozzáférhetőségének csökkenését – írja hétfői közleményében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).
A szervezet arra reagált, hogy egyre több felsőoktatási intézmény jelenti be, milyen eszközökkel spórolna a rezsin – van, ahol a levelező tagozatosok online oktatásra álltak át, máshol a megszokottnál hosszabb ideig tartanak zárva a kollégiumok és az oktatási épületek, vagy a szünetek hosszán variálnak.
A HÖOK szerint a hallgatók lakhatása viszont nem lehet a spórolás eszköze, szerintük a kollégiumok bezárása a szorgalmi és a vizsgaidőszak ideje alatt elképzelhetetlen és elfogadhatatlan megoldás.
„Több egyetem részéről is felmerült, hogy a két szemeszter között téli szünetet hoz létre, mely idő alatt az egyetem felfüggeszti tevékenységét. Ez esetben is szükségesnek tartjuk, hogy azok a hallgatók, akik életvitelszerűen laknak kollégiumban, vagy akiket (diák)munkájuk az egyetemvároshoz köt, intézményi engedéllyel maradhassanak a kollégiumban” – írják, hozzátéve: arról pedig már most érkeznek hozzájuk visszajelzések, hogy a kollégiumokban a 18 fok nem elég.
„Így nyomatékosan kérjük, hogy a 18 fokos limit ne vonatkozzon a kollégiumi épületekre” – írják.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
