A 24.hu arra volt kíváncsi, mennyi pénzt kapnak a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi tagjai. Nagy meglepetésre határidőn belül megkapták az adatokat.
Havi 1,4 millió forintos juttatást kap Varga Judit igazságügyi miniszter a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökeként – írja a 24.hu, hozzátéve: ugyanezt már februárban is megpróbálták kideríteni, de válaszra sem méltatták őket. Most viszont 15 napon belül hiánytalanul eleget tettek a lap adatigénylésének.
Az alapítvány válaszából kiderül, hogy Varga Juditnak eddig kéthavi tiszteletdíjat, vagyis 2,8 millió forintot fizettek ki, korábban ugyanis nem vette fel a juttatást.
A kuratóriumi tagok 1,2 millió forintot kapnak a munkájukért, köztük Veres Pál, Miskolc polgármestere, aki egyedüli ellenzéki politikusként került be a harmincnégy vagyonkezelő alapítvány egyikének kuratóriumába. Veres Pál Varga Judithoz hasonlóan korábban nem vette fel a tiszteletdíját, de nyáron ő is úgy döntött, hogy kéri a juttatást. A miskolci polgármester is kéthavi pénzt kapott, így neki eddig összesen 2,4 millió forintot utaltak át.
A többi három tag 20 millió forint fölötti összeget vett már fel: Fükő László és Kovács Erika 26,6 millió forintot, az elhunyt korábbi fideszes polgármester, Kriza Ákos helyébe lépő Marie-Theres Thiell, az Elmü-Émász igazgatóságának elnöke pedig 21,6 millió forintot kapott az alapítványtól. Utóbbi ráadásul még 169 600 forintos költségtérítést is igényelt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
