Könnyebb lesz megtartani az állami ösztöndíjas helyet ettől a tanévtől – írtuk meg csütörtök reggel, miután átnéztük az egyetemek új átsorolási szabályairól szóló tájékoztatókat. Most összegyűjtöttük az összes ilyen dokumentumot, hogy meg tudjátok nézni, milyen minimumátlagot és kreditszámot kell elérnetek, ha nem szeretnétek, hogy júniusban önköltséges formára soroljanak át.
Ettől a tanévtől nem a minisztérium, hanem maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, kiket sorolnak át önköltséges képzésre a tavaszi szemeszter végén. Eddig ugyanis központilag határozták meg azt a minimális tanulmányi átlagot és kreditszámot, amit el kellett érni ahhoz, hogy egy hallgató megtarthassa állami ösztöndíjas helyét.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a bölcsész-, a gazdasági, a jogi, a művészeti, a művészetközvetítési és a társadalomtudományi szakokon maradt az eddigi határ, a többi szakon az eddiginél alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az államilag támogatott helyet. A listát itt ellenőrizhetitek.
A Semmelweis Egyetemen is csökkentették a két félév alatt elérendő tanulmányi átlagot, bizonyos szakokon 0,5-tel, más képzéseken egy egésszel. A részletes listát itt nézhetitek meg.
A Szegedi Tudományegyetemen a jogi és a gazdasági szakokon maradt az eddigi határ, sok képzésen a korábbinál alacsonyabb a minimális tanulmányi átlag. A dokumentumot itt találjátok.
A Debreceni Egyetemen is változtattak a szabályokon, a bölcsészek, az orvostanhallgatók, a pedagógusszakosok, az agrárképzéseken tanulók minimumátlagát is csökkentették. Itt találjátok a részletes tájékoztatót és az összes képzési terület minimumátlagát itt nézhetitek meg.
A Károli Gáspár Református egyetemnek is változott a hallgatói térítési és juttatási szabályzata, ezt az egyetem oldalán találhatjátok meg, de a változásokat kiemelve itt is megnézhetitek.
A Pannon Egyetem szabályzata is változott a friss tanulmányi és kreditkövetelményeket ebben a hosszú dokumentumban nézhetitek meg (a 68. oldaltól).
A Pécsi Tudományegyetemen is megvannak a 2022-től érvényes átsorolási szabályok, ezeket itt nézhetitem meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
