A Financial Times kiadta a legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsorát, melyben a Budapesti Corvinus Egyetem - egyetlen magyar intézményként - is helyezést ért el.
A Financial Times idén is összeállította nemzetközi rangsorát a legjobb menedzsmentképzésekről, idén a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja az összesített listában 100-ból a 98. helyet foglalja el - közölte az egyetem.
A lista részrangsoraiban viszont, például a karrierszolgáltatások rangsorában, a magyar menedzsmentképzés a 9. helyet szerezte meg – 38 helyet javítva egyetlen év alatt, az ár-érték aránnyal foglalkozó részlistában pedig a tavalyi 22. toplistás helyét tartja az egyetem. A rövid távú, három hónapon belüli elhelyezkedés arányát tekintve – ami átlagosan a végzősök 93 százalékának sikerül –, és a diplomaszerzés utáni három évben mutatott előmenetel szerinti rangsorolásban is a 61. helyet érték el a Corvinus hallgatói.
A listát a svájci St. Gallen-i Egyetem vezeti, Magyarországról egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem jutott be a listára, a környező országokból pedig egy cseh, egy osztrák, egy szlovén és egy lengyel képzés került be a legjobbak közé.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
