A Financial Times kiadta a legfrissebb, üzleti képzésekkel foglalkozó egyetemi rangsorát, melyben a Budapesti Corvinus Egyetem - egyetlen magyar intézményként - is helyezést ért el.
A Financial Times idén is összeállította nemzetközi rangsorát a legjobb menedzsmentképzésekről, idén a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja az összesített listában 100-ból a 98. helyet foglalja el - közölte az egyetem.
A lista részrangsoraiban viszont, például a karrierszolgáltatások rangsorában, a magyar menedzsmentképzés a 9. helyet szerezte meg – 38 helyet javítva egyetlen év alatt, az ár-érték aránnyal foglalkozó részlistában pedig a tavalyi 22. toplistás helyét tartja az egyetem. A rövid távú, három hónapon belüli elhelyezkedés arányát tekintve – ami átlagosan a végzősök 93 százalékának sikerül –, és a diplomaszerzés utáni három évben mutatott előmenetel szerinti rangsorolásban is a 61. helyet érték el a Corvinus hallgatói.
A listát a svájci St. Gallen-i Egyetem vezeti, Magyarországról egyedül a Budapesti Corvinus Egyetem jutott be a listára, a környező országokból pedig egy cseh, egy osztrák, egy szlovén és egy lengyel képzés került be a legjobbak közé.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
