Távozik a Budapesti Corvinus Egyetemről a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, Veszelszki Ágnes, valamint Aczél Petra professzor. Az Eduline-nak nyilatkozó hallgatók azt mondták, pénteken tudták meg, hogy a tanszék két népszerű oktatója nem tanít tovább az egyetemen.
„Az oldal adminisztrátora 2016 és 2022 között dr. Veszelszki Ágnes volt. A tanszékvezető felmondása miatt 2022 szeptemberétől a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék kollégái veszik át az oldal szerkesztését” – ebből a Facebook-posztból tudhatta meg a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak egy része, hogy távozik az egyetemről a kommunikáció tanszéket 2020 februárja óta vezető Veszelszki Ágnes nyelvész, újmédia-kutató.
Nem ő az egyetlen, aki felmondott, Aczél Petra professzor sem dolgozik majd az egyetemen. Az Eduline-nak mesterszakos hallgatók azt mondták: úgy tudják, hogy a népszerű egyetemi tanár azért döntött a távozás mellett, mert jövőképe nem egyezik a közben komoly belső átalakításon átesett Corvinuséval.
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Aczél Petra korábban a Kommunikáció és Szociológia Intézetét vezette. Az elmúlt hónapokban lezavart belső szerkezeti átalakítás ezt az intézetet is érintette – a két fő területet kettészedték, a szociológia a Társadalom- és Politikatudományi Intézethez, a kommunikáció pedig a Marketing- és Kommunikációtudományi Intézethez került.
Kerestük Veszelszki Ágnest és Aczél Petrát is. A volt tanszékvezető nem akart nyilatkozni az ügyben, Aczél Petra pedig nem reagált megkeresésünkre.
A hvg.hu és a 444 korábban több cikkben írt arról, hogy a Corvinus belső szerkezetének átalakítása komoly feszültséget okozott az oktatók, dolgozók körében. Az egyetem korábban három karból állt, amelyek alatt intézetek működtek, több tanszékkel. A kari rendszert nem sokkal azután felszámolták, hogy a Corvinus – első fecskeként – alapítványi fenntartásba került, idén azonban az intézeti átalakítás is sorra került. A 444 információi szerint augusztusig összesen nyolc dolgozótól váltak meg, olyanoktól is, akiket korábban kitüntettek, és egy olyan oktatótól, aki maga fejlesztette az általa tartott tárgy tananyagát.
Az egyetem belső átalakítása részeként egyébként megszüntették a huszonkét éve működő Corvinus Nyelvvizsgaközpontot is, arra hivatkozva, hogy a szaknyelvi és általános nyelvvizsgákat kínáló központ "nem kapcsolódik szervesen az egyetem szigorúan vett oktatási és kutatási alaptevékenységéhez, és gazdasági szempontból sem indokolt a fenntartása".
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
