Úgy tűnik, súlyosan érintheti az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karát az energiárrobbanás.
Az egyetem vezetése a Telex információi szerint - a magas rezsiköltség miatt - úgy döntött, hogy
elmarad az őszi szünet idén, és egy héttel rövidebb lesz a szorgalmi időszak, a vizsgák pedig online lesznek.
Az oktatóknak küldött levél alapján a lap szerint a szorgalmi időszak - az eredeti tervek szerint - szeptembertől 12-től kezdődik, de csak december 9-ig tart, december 5-től pedig már nem lesz jelenléti oktatás. A lap szerint - mely időközben kereste az egyetem dékánját, de még nem kapott választ - a vizsgaidőszak december 19-től január 4-ig tart, de a december 12-18-i héten se óra, se vizsga nem lesz.
A hallgatók, az Eduline információi szerint, úgy tudják, az egyetem nem eltöri, csak áthelyezi (a téli szünet mellé) az őszi szünetet, és az eredetileg tervezett szünidő alatt - amíg nem indul a fűtési szezon - inkább igyekeznek személyesen megtartani az órákat. Illetve nem sokkal a hírek megjelenése után a karon működő média tanszék is megosztotta a részleteket:
A félévkezdés előtt megkerestük az egyetemeket, akkor azt nyilatkozták, a rezsi is drasztikusan emelkedhet a következő hónapokban. Az intézmények egy részében akkor próbálták megbecsülni, nagyjából mekkora plusz kiadással számolhatnak a néhány nap múlva induló őszi szemeszterben, máshol viszont a hosszú távú szerződések miatt még nem tartanak a drágulástól. Online oktatást viszont sehol nem terveztek.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
