Az utóbbi napokban ismét nagy figyelmet kapott a Színház- és Filmművészeti Egyetem, miután az intézmény korábbi rektorát is kizárta a szenátus a doktori tanácsból.
Az SZFE azután reagált a sajtóban megjelent hírkre, hogy kiderült, már M. Tóth Géza korábbi rektor sem az egyetem doktori tanácsának tagja, a tanács jelenlegi vezetői hétfőn levélben jelezték a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak (MAB), hogy szerintük az intézmény doktori iskolája most közel került ahhoz, hogy elveszítse akkreditációját.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) zajló szervezeti modernizálásból fakadó személyi változásokban hozott döntéseink megalapozottak, előkészítettek, átgondoltak és jogszerűek"
- írja az egyetem az oldalán, hozzátéve, az előző tanév lezárásaként a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2025. december 31-ig akkreditálta az egyetemet és a Doktori Iskola szakmai munkáját.
Azonban ahogy korábban mi is megírtuk, az SZFE új rektora, Rátóti Zoltán egyeztetés és indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntette Karsai György professzornak, a doktori iskola vezetőjének munkaszerződését. Illetve az egyetem új szenátusa szintén egyeztetés és indoklás nélkül azonnali hatállyal visszahívta Jákfalvi Magdolna színháztörténész professzort a habilitációs bizottság elnöki tisztjéről, és helyére kijelölte Balázs Géza nyelvész egyetemi tanárt nevezte meg, akit egyúttal a doktori tanácsba is delegáltak. A Népszava információi szerint a doktori tanácsból kizárták M. Tóth Géza egykori rektort és Balázs Gábor egyetemi tanárt is.
Ezzel párhuzamosan a doktori iskola hallgatói is tiltakoznak, szerint ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy az intézmény tudja teljesíteni a hallgatókkal szemben szerződésben vállalt feltételeket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
