Megszólalt az ELTE: nem döntöttek online oktatásról, az elszabaduló rezsiárak az idei oktatást "kevésbé befolyásolják"

Idén "az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják" - így reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem azokra a hírekre, melyek szerint a Természettudományi Karon vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a rezsidrágulás miatt néhány hónapra online oktatásra állnak át.

  • Eduline

„Az ELTE-n jelenleg is zajlik az energiaszolgáltatókkal a jövő évre vonatkozó szerződések előkészítése. Az idei évben az energiaárrobbanás hatása csak részlegesen érinti az egyetemet, így az árváltozások az egyetemi működés megszokott rendjét kevésbé befolyásolják” – írja közleményében az egyetem.

A Népszava szombaton írt arról, hogy az ELTE Természettudományi Karán vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a megnövekedett rezsi miatt pár hónapra online oktatásra állnak át. Bár nem ez az ELTE legnagyobb kara, de a kar két épületének fenntartása az egyetem rezsijének felét teszi ki a korszerűtlen fűtés miatt. Az egyetem többször kért állami segítséget a fűtés korszerűsítéséhez, de nem kapott.

Az ELTE hétfői közleményében kiemeli: a kancellári vezetés az egyetemet fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztériummal, az akadémiai vezetéssel, a karok vezetőivel és a hallgatói önkormányzat képviselőivel közösen fogja kidolgozni azokat az alternatívákat, „amelyek biztosíthatják, hogy lehetőség szerint a jelenléti órák száma ne csökkenjen, az egyetemen zajló szakmai munka ne szenvedjen csorbát”.

Hozzáteszik: a 2023-as költségvetési számok novemberben válhatnak véglegessé, az ELTE idei költségvetése viszont az energia árának emelkedéséhez kapcsolódó többletet nem tartalmaz. Erről folyamatosan egyeztetnek, a jövő évre vonatkozó egyetemi terveket pedig a végleges számok és az energiaszolgáltatókkal megkötött szerződések alapján alakítják ki.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna