Mikor kezdődik a tanítás az egyetemeken és a főiskolákon? Ilyen lesz a tanév rendje a felsőoktatásban

A felvételi eredményeket már mindenki tudja, a nagy kérdés (a gólyatáborok mellett), hogy mikor is kezdődik a tanév. Nem szeptember 1-i indulásra kell készülni - mutatjuk a dátumokat.

  • Csik Veronika

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) 2022. szeptember 11-ig tart majd a regisztrációs időszak, a tanévnyitó szeptember 9-én, az első tanítási nap szeptember 12-én lesz.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is közzétette már a 2022/2023-as tanév rendjét. Náluk a regisztrációs időszak 2022. augusztus 29-től szeptember 1-ig tart, az első tanítási nap szeptember 5-én lesz.

A Szegedi Tudományegyetemen a beiratkozási időszak 2022. augusztus 27-től szeptember 2-ig tart, a szorgalmi időszak pedig szeptember 5-én kezdődik. A Budapesti Corvinus Egyetemen augusztus 29-én kezdődik a regisztrációs időszak, és szeptember 11-ig tart, de közben – szeptember 5-én – elindul a szorgalmi időszak is.

A Pécsi Tudományegyetem tanévbeosztása karonként különböző, de az első tanítási nap szeptember 5-e lesz, ahogy ekkor kezdődik a félév a Debreceni Egyetemen is. A győri Széchenyi István Egyetemen a nappali tagozatosok szeptember 4-én iratkozhatnak majd be, a szorgalmi időszak pedig szintén 5-én, hétfőn kezdődik.

A Pannon Egyetemen viszont nem 5-én indul a félév, hagyományos képzésben szeptember 12., levelező tagozaton pedig szeptember 3. lesz az első nap. A Miskolci Egyetemen alapvetően augusztus 29. és szeptember 2. között lesz a regisztrációs hét, maga az őszi félév pedig szintén szeptember 5-én indul majd.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.