A National Union of Students kutatása szerint a brit egyetemisták 80 százaléka csak hitelekből és különféle támogatásokból tudja fenntartani magát.
Tízből egy brit diák használja az élelmiszerbankokat, mert a számlák és az albérleti díj kifizetése után mindössze 50 fontjuk marad egész hónapra – írja a The Guardian.
A National Union of Students (NUS) 3500 brit egyetemista válasza alapján mérte fel a felsőoktatásban tanulók anyagi helyzetét. Eszerint január óta 5 százalékról 11 százalékra nőtt azoknak a száma, akik a magas infláció és a megélhetési válság miatt bevásárlás helyett non-profit szervezeteknél jutnak élelmiszerekhez. Még többen vannak, akik még így is kénytelenek piperecikkeken, egészségügyi szolgáltatásokon és az utazáson is spórolni, egyharmaduk pedig még a tanuláshoz szükséges felszereléseket sem tudná megvásárolni különböző támogatások vagy hitelkártya nélkül.
A hallgatók 90%-a beszélt arról, hogy a megélhetési problémák hatással vannak a mentális egészségükre, és mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy az állam tesz a helyzetük javításáért.
Többek között ezekre a problémákra is megoldást kell találnia az Egyesült Királyság frissen kinevezett oktatásügyi miniszterének, James Cleverlynek és a Boris Johnson ellen tüntetőknek a középső ujját mutogató helyettesének, Andrea Jenkynsnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
