Akadálymentesít és kártérítést fizet az a vidéki egyetem, ahol egy mozgáskorlátozott hallgató nem tudta elkezdeni a képzést, mert nem tudott volna bejárni az órákra.
A Blikk azt írja, Trexler Erik az egyik vidéki egyetem februárban induló tanárképzésére jelentkezett. Az intézmény oldalán az állt: "minden hallgatójának biztosítani kívánja tanulmányaik során az esélyegyenlőséget. A fogyatékos (speciális képzési igényű) hallgatókat támogatja, segíti a tanulásban, céljaik elérésében, számukra több odafigyelést és megértést, bizalmi, támogató légkört biztosítva."
A hallgató mégsem tudott bejárni az órákra, mert nincs akadálymentesítve az épület, ezért nem is iratkozott be. Az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz fordult.
Az egyetem elismerte, hogy a mozgáskorlátozottak számára nem hozzáférhető náluk az oktatás, pedig honlapjukon ennek ellenkezőjét állították. Az intézmény külön egyeztetett a hallgatóval, akinek engedélyezték az online oktatást szeptembertől, és ígéretet tettek arra, hogy az akadálymentesítési munkákat hamarosan megkezdik.
Mivel így Trexler Erik tanulmányai fél évet csúsznak, az egyetem kártérítést is fizetett.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
