Nem csak Budapesten, vidéken is egyre többet kell fizetni egy lakásért - derül ki az ingatlan.com friss felméréséből, ha az áremelkedés folytatódik, a nagy albérletkeresési hajrában nem sok olcsó lakás marad.
2022-ben minden hónapban két százalék körüli volt az emelkedés az előző hónaphoz képest, tehát trendszerűnek mondható a drágulás – idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét a hvg.hu.
Havi 100-120 ezer a minimum?
Az ingatlan.com adatai szerint májusban is magasabbak voltak a bérleti díjak a nagyvárosokban. Budapesten idén májusban átlagosan 175 ezer forintot kellett fizetni a lakásokért, szemben az egy évvel korábbi 130 ezer forinttal. Továbbra is az V. kerület a legdrágább 250 ezer forinttal, de a legolcsóbb kerületnek számító XXI. kerületben is 120 ezer forint felett volt az átlagos bérleti díj.
A megyeszékhelyeket tekintve kiderül, hogy Tatabánya és Székesfehérvár a legdrágább, ezekben a városokban 135-135 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, Veszprém jön utánuk 132 forinttal. Májusban mindössze négy olyan megyeszékhely volt, ahol 100 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak: Kaposváron, Miskolcon, Szekszárdon és Békéscsabán 80-95 ezer forintért lehet kivenni egy lakást egy hónapra.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
