Nem csak Budapesten, vidéken is egyre többet kell fizetni egy lakásért - derül ki az ingatlan.com friss felméréséből, ha az áremelkedés folytatódik, a nagy albérletkeresési hajrában nem sok olcsó lakás marad.
2022-ben minden hónapban két százalék körüli volt az emelkedés az előző hónaphoz képest, tehát trendszerűnek mondható a drágulás – idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét a hvg.hu.
Havi 100-120 ezer a minimum?
Az ingatlan.com adatai szerint májusban is magasabbak voltak a bérleti díjak a nagyvárosokban. Budapesten idén májusban átlagosan 175 ezer forintot kellett fizetni a lakásokért, szemben az egy évvel korábbi 130 ezer forinttal. Továbbra is az V. kerület a legdrágább 250 ezer forinttal, de a legolcsóbb kerületnek számító XXI. kerületben is 120 ezer forint felett volt az átlagos bérleti díj.
A megyeszékhelyeket tekintve kiderül, hogy Tatabánya és Székesfehérvár a legdrágább, ezekben a városokban 135-135 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, Veszprém jön utánuk 132 forinttal. Májusban mindössze négy olyan megyeszékhely volt, ahol 100 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak: Kaposváron, Miskolcon, Szekszárdon és Békéscsabán 80-95 ezer forintért lehet kivenni egy lakást egy hónapra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
