Újabb rossz hír a felvételizőknek, egyetemistáknak: tovább emelkedtek az albérletárak

Nem csak Budapesten, vidéken is egyre többet kell fizetni egy lakásért - derül ki az ingatlan.com friss felméréséből, ha az áremelkedés folytatódik, a nagy albérletkeresési hajrában nem sok olcsó lakás marad.

  • Eduline

2022-ben minden hónapban két százalék körüli volt az emelkedés az előző hónaphoz képest, tehát trendszerűnek mondható a drágulás – idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét a hvg.hu.

Havi 100-120 ezer a minimum?

Az ingatlan.com adatai szerint májusban is magasabbak voltak a bérleti díjak a nagyvárosokban. Budapesten idén májusban átlagosan 175 ezer forintot kellett fizetni a lakásokért, szemben az egy évvel korábbi 130 ezer forinttal. Továbbra is az V. kerület a legdrágább 250 ezer forinttal, de a legolcsóbb kerületnek számító XXI. kerületben is 120 ezer forint felett volt az átlagos bérleti díj.

A megyeszékhelyeket tekintve kiderül, hogy Tatabánya és Székesfehérvár a legdrágább, ezekben a városokban 135-135 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, Veszprém jön utánuk 132 forinttal. Májusban mindössze négy olyan megyeszékhely volt, ahol 100 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak: Kaposváron, Miskolcon, Szekszárdon és Békéscsabán 80-95 ezer forintért lehet kivenni egy lakást egy hónapra.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna