Újabb rossz hír a felvételizőknek, egyetemistáknak: tovább emelkedtek az albérletárak

Nem csak Budapesten, vidéken is egyre többet kell fizetni egy lakásért - derül ki az ingatlan.com friss felméréséből, ha az áremelkedés folytatódik, a nagy albérletkeresési hajrában nem sok olcsó lakás marad.

  • Eduline

2022-ben minden hónapban két százalék körüli volt az emelkedés az előző hónaphoz képest, tehát trendszerűnek mondható a drágulás – idézi Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét a hvg.hu.

Havi 100-120 ezer a minimum?

Az ingatlan.com adatai szerint májusban is magasabbak voltak a bérleti díjak a nagyvárosokban. Budapesten idén májusban átlagosan 175 ezer forintot kellett fizetni a lakásokért, szemben az egy évvel korábbi 130 ezer forinttal. Továbbra is az V. kerület a legdrágább 250 ezer forinttal, de a legolcsóbb kerületnek számító XXI. kerületben is 120 ezer forint felett volt az átlagos bérleti díj.

A megyeszékhelyeket tekintve kiderül, hogy Tatabánya és Székesfehérvár a legdrágább, ezekben a városokban 135-135 ezer forintért hirdetik a kiadó lakásokat, Veszprém jön utánuk 132 forinttal. Májusban mindössze négy olyan megyeszékhely volt, ahol 100 ezer forint alatt maradtak a bérleti díjak: Kaposváron, Miskolcon, Szekszárdon és Békéscsabán 80-95 ezer forintért lehet kivenni egy lakást egy hónapra.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.