Hiába a tiltakozások és a tüntetések, rendőröket küldenek a nagyobb görög egyetemekre

Görögországban rendőröket telepítenek az ország négy legnagyobb egyetemére az egyre nagyobb gondot jelentő erőszak és bűnözés miatt - jelentette hétfőn egy görög napilap rendőrségi forrásokra hivatkozva.

  • Eduline/MTI

Még májusban megkezdi a munkát mintegy 400 rendőr három athéni és egy szaloniki egyetemen, miután múlt héten a görög legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a rendőrség jelenléte az egyetemi kampuszokon nem sérti az akadémiai szabadságot és az intézmények önrendelkezését.

Az utóbbi hetekben (és egy éve is) számos diák és politikus is tiltakozott a rendőri erők egyetemre telepítésének terve ellen, de az egyre szaporodó erőszakos cselekmények, például az egyetemi dolgozók elleni támadások egyre nagyobb száma cselekvésre kényszerítette a görög kormányt - írja a helyi forrásokra hivatkozva az MTI.

Komoly történelme van a kérdésnek

Pár évtizede a katonai diktatúrával szembeni egyetemi lázadás nem érte el a célját - vérbe fojtották 1973-ban -, de emiatt később, a demokrácia helyreállítása után "rendőrmentes övezetekké" nyilvánították a felsőoktatási intézményeket. Fél évszázada, a diktatúra megdöntése óta tehát rendőrök nem tehették be a lábukat a kampuszokra.

A MTI azonban hivatkozik a dpa német hírügynökség közleményére, miszerint a görögországi kampuszokon évek óta virágzik a drogkereskedelem, és gyakoriak a zajos randalírozások. A tanárok irodáiba rendszeresen betörnek, festékszóróval firkálnak a falakra, és berendezéseket is megrongálnak - írják.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.