Görögországban rendőröket telepítenek az ország négy legnagyobb egyetemére az egyre nagyobb gondot jelentő erőszak és bűnözés miatt - jelentette hétfőn egy görög napilap rendőrségi forrásokra hivatkozva.
Még májusban megkezdi a munkát mintegy 400 rendőr három athéni és egy szaloniki egyetemen, miután múlt héten a görög legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a rendőrség jelenléte az egyetemi kampuszokon nem sérti az akadémiai szabadságot és az intézmények önrendelkezését.
Az utóbbi hetekben (és egy éve is) számos diák és politikus is tiltakozott a rendőri erők egyetemre telepítésének terve ellen, de az egyre szaporodó erőszakos cselekmények, például az egyetemi dolgozók elleni támadások egyre nagyobb száma cselekvésre kényszerítette a görög kormányt - írja a helyi forrásokra hivatkozva az MTI.
Komoly történelme van a kérdésnek
Pár évtizede a katonai diktatúrával szembeni egyetemi lázadás nem érte el a célját - vérbe fojtották 1973-ban -, de emiatt később, a demokrácia helyreállítása után "rendőrmentes övezetekké" nyilvánították a felsőoktatási intézményeket. Fél évszázada, a diktatúra megdöntése óta tehát rendőrök nem tehették be a lábukat a kampuszokra.
A MTI azonban hivatkozik a dpa német hírügynökség közleményére, miszerint a görögországi kampuszokon évek óta virágzik a drogkereskedelem, és gyakoriak a zajos randalírozások. A tanárok irodáiba rendszeresen betörnek, festékszóróval firkálnak a falakra, és berendezéseket is megrongálnak - írják.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
