A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban.
Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy a kínai elnök április 26-án, a Zsenmin Egyetemen tett látogatásakor arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy "ne kövessenek vakon másokat", illetve "ne pusztán a külföldi szabványokat és modelleket másolják". Hszi szerint ehelyett új utat kell törni a kínai vonásjegyekkel rendelkező, a világ élvonalába tartozó egyetemek kialakítása előtt.
A China Daily című kínai lap szerint Hszi már 2014-ben, az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Peking Egyetemen tett látogatásakor arra figyelmeztetett, hogy soha nem lesz a világon egy második Harvard, Yale, vagy Cambridge, Kína legjobb egyetemei így csakis saját magukként lehetnek az elsők.
A Kínai Nemzeti Rádió egy meg nem nevezett, bennfentes forrásra hivatkozva a Zsenmin Egyetem kiválását a nemzetközi rangsorokból a kínai oktatás fejlődési irányába illőnek nevezte, mely trenddé fog válni más kínai egyetemek körében is.
Kínában a legfontosabbnak tartott egyetemi világrangsorok között a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE), a US News & World Report, valamint az Academic Ranking of World Universities (ARWU) féle ranglistát tartják számon. Ezeknek a rangsoroknak az összeállításához különböző módszertant használnak, ám mindegyikre igaz, hogy a kutatás jelentős súlyt kap az egyetemek eredményében, a teljes pontszám felét kitéve. A rangsoroknak jellemzően fontos szerepük van az oktatók és a hallgatók bevonzásában, valamint a források elosztásában.
A SCMP-nak egy kínai oktatástudományi szakértő elmondta: a befolyásos rangsorok közül sokat magánkézben lévő, külföldi intézmények vagy médiacégek alkottak meg, melyek nincsenek tisztában a kínai felsőoktatási környezettel.
