Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Több kínai egyetemen döntöttek úgy, hogy többé nem szeretnének szerepelni a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy "törjenek új utat maguk előtt" - számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban.
Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy a kínai elnök április 26-án, a Zsenmin Egyetemen tett látogatásakor arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy "ne kövessenek vakon másokat", illetve "ne pusztán a külföldi szabványokat és modelleket másolják". Hszi szerint ehelyett új utat kell törni a kínai vonásjegyekkel rendelkező, a világ élvonalába tartozó egyetemek kialakítása előtt.
A China Daily című kínai lap szerint Hszi már 2014-ben, az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Peking Egyetemen tett látogatásakor arra figyelmeztetett, hogy soha nem lesz a világon egy második Harvard, Yale, vagy Cambridge, Kína legjobb egyetemei így csakis saját magukként lehetnek az elsők.
A Kínai Nemzeti Rádió egy meg nem nevezett, bennfentes forrásra hivatkozva a Zsenmin Egyetem kiválását a nemzetközi rangsorokból a kínai oktatás fejlődési irányába illőnek nevezte, mely trenddé fog válni más kínai egyetemek körében is.
Kínában a legfontosabbnak tartott egyetemi világrangsorok között a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE), a US News & World Report, valamint az Academic Ranking of World Universities (ARWU) féle ranglistát tartják számon. Ezeknek a rangsoroknak az összeállításához különböző módszertant használnak, ám mindegyikre igaz, hogy a kutatás jelentős súlyt kap az egyetemek eredményében, a teljes pontszám felét kitéve. A rangsoroknak jellemzően fontos szerepük van az oktatók és a hallgatók bevonzásában, valamint a források elosztásában.
A SCMP-nak egy kínai oktatástudományi szakértő elmondta: a befolyásos rangsorok közül sokat magánkézben lévő, külföldi intézmények vagy médiacégek alkottak meg, melyek nincsenek tisztában a kínai felsőoktatási környezettel.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.