Négy diákot agyontapostak és több mint hetvenen megsérültek a délnyugat-bolíviai Potosi város egyetemén, mert a tömeg pánikba esett egy könnygázgránát robbanásától - közölték hétfőn a helyi hatóságok.
Értesülések szerint mintegy ötszáz diák gyűlt össze a hallgatói önkormányzati választásokra - ismertette Pedro Lopez, az egyetem rektora. A rendőrség szerint a diákcsoportok élénk vitái közepette valaki könnygázgránátot dobott a tömegbe pánikot keltve.
Roxana Choque ügyész szerint eddig négy diák halálát erősítették meg, hetvenen megsebesültek, illetve öten intenzív orvosi ellátásra szorulnak. Mint mondta, a négy halálos áldozat megfulladt, a többi sérült pedig zúzódásokat és csonttöréseket szenvedett.
Eduardo del Castillo belügyminiszter közölte, hogy nyomozást indítottak az ügyben, hozzátéve, hogy sikerült azonosítani egy gyanúsítottat. Bolíviában nem ritkák a diákok közötti tülekedések és korábbi esetekben könnygázgránátokat is használtak, igaz, halálos áldozatok nem voltak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
