Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Szerdán hozták nyilvánosságra a brit Quacquarelli Symonds, vagyis a QS friss felsőoktatási rangsorait. A szakterületi listákon több magyar egyetem is szerepel, ám a legjobb eredményt a Zeneakadémia érte el, amelyet az előadóművészet területén a világ száz legjobb egyeteme közé soroltak. A Central European University (CEU) még ennél is jobb helyezést szerzett, politikatudományból például a 24. helyet szerezte meg – csak éppen a CEU neve mellett már nem Budapest, hanem Bécs szerepel.
Politikatudományok és nemzetközi tanulmányok, filozófia, történelem, szociológia, szociálpolitika – ezeken a területeken is a világ száz legjobb egyetemei közé sorolta a CEU-t a brit rangsorkészítő, a Quacquarelli Symonds. "Apró" szépséghiba, hogy a listán az egyetem neve mellett már nem a „Hungary”, hanem az „Austria” felirat áll.
A képzései döntő részét a lex CEU miatt Bécsbe költöztető egyetemmel jól járt az osztrák felsőoktatás: a friss QS-lista szerint a humántudományokban ez a világ 124. legjobb felsőoktatási intézménye, ennél jobb eredményt az osztrák egyetemek közül csak a bécsi ért el. Több területen azonban az Universität Wient is lekörözi a CEU, a filozófiát oktató felsőoktatási intézmények közül a 33. helyet szerezte meg, politikatudományból pedig még jobb eredményt ért el, a világrangsor 24. helyén áll. Szociológiából a 65. helyre, történelemből és a szociálpolitika területén pedig az 51-100. kategóriába sorolták az egyetemet a QS szakemberei.
A brit Quacquarelli Symonds minden évben megjelenteti világrangsorát – amelyre legutóbb kilenc magyar egyetem került fel, a legjobb helyezést a szegedi, a debreceni egyetem, az ELTE és a pécsi egyetem érte el –, áprilisban azonban szakterületi rangsorokat is megjelentetnek. Öt nagy tudományágról és számos részterületről készítenek listákat, különböző súlyozással figyelembe véve olyan szempontokat, mint az adott egyetem hírneve a tudományos szférában, elismertsége a munkaerőpiacon, a publikációk és a hivatkozások száma, a nemzetközi együttműködések.
A száz legjobb közé került a Zeneakadémia
A magyarországi egyetemek közül – a saját szakterületén – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem érte el a legjobb eredményt. Az előadóművészet kategóriában az 51-100. kategóriába sorolták a QS rangsorkészítői. Ezzel kilóg a magyar egyetemek közül, egyetlen más intézménynek sem sikerült a világ száz legjobbja közé kerülnie – közölték az Eduline-nal.

A QS-rangsor az 50. hely után nem közöl pontos helyezést, de a Zeneakadémia ezzel az eredménnyel olyan intézmények mellett szerepel, mint a római Santa Cecilia Akadémia, a londoni King’s College, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium, a Bostoni Egyetem és a California Institute of the Arts. Ebbe a kategóriába sorolták a QS szakemberei a lipcsei, a kölni és a hamburgi zeneművészeti főiskolát, illetve a prágai, a varsói és a tallinni akadémiát is.
Az előadóművészeti szakokat indító egyetemek rangsorát egyébként a londoni Royal College of Music vezeti, a második a bécsi Universität für Musik und darstellende Kunst, a harmadik helyezést pedig a New York-i The Julliard School érte el.
Hogyan szerepelt a többi magyar egyetem?
A nagyobb magyar egyetemek egyébként szinte mind szerepelnek a QS valamelyik részrangsorában, és a legtöbb intézmény jobb helyezést szerzett, mint az előző években.
Az élet- és az orvostudományok területén a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb eredményt, tíz helyet javítva kapta meg a 262. helyezést. A Debreceni Egyetemet – akárcsak tavaly – a 401-450. kategóriába sorolták, ahogy a Szegedi Tudományegyetemet is, amely ötven helyet javított 2021-hez képest.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az öt tágabb tudományág közül háromból került be a világ legjobbjai közé, természettudományokban a 287., bölcsészettudományokban pedig a 351. helyen szerepel – ezen a területen ez a legjobb magyar eredmény. Társadalomtudományokban a 383. helyezést érte el, amellyel a Corvinus után (338. hely) a második a magyar egyetemek rangsorában.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is több területen javított tavalyi eredményein. Mérnöki-technológiai tudományok (Engineering & Technology) kategóriában 62 helyet lépett előre, és a 211. helyet szerezte meg, és a legjobb 200 közé sorolták az építőmérnöki, a gépész, repülésügyi és gyártási (Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering) szakterületen.
A Miskolci Egyetem a „Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering” kategóriában került fel a rangsorra, a 401-450. helyen végzett. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az agrártudományi területen a 201-250. pozíciót szerezte meg, ahogy a Debreceni Egyetem is – utóbbi több más szakterülettel is szerepel a listán.
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.