Az ELTE-n az elsők között, még augusztusban tették kötelezővé a maszkviselést, hétfőtől azonban maszk nélkül is be lehet majd lépni az épületekbe.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön bejelentette, hogy március hetedikétől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Kivételt csak az idősotthonok és a kórházak jelentenek.
A döntésre az Eötvös Loránd Tudományegyetem – ahol a félévet online indították el, de ezen a héten már visszatértek a jelenléti oktatáshoz – már reagált is: hétfőtől nem kell majd maszkot viselni. Az ELTE egyébként nagyon korán, már augusztus végén elrendelte a kötelező maszkviselést.
„Aki veszélyeztetettnek érzi magát, továbbra is hordhat maszkot” – olvasható az egyetem oldalán, és továbbra is azt kérik, hogy csak azok lépjenek be az épületekbe, akik egészségesnek érzik magukat.
Az ELTE járványügyi testületének tájékoztatójából az is kiderül, hogy ezentúl szabadon meg lehet tartani a különböző rendezvényeket, konferenciákat, diplomaosztókat, közösségi eseményeket, ezeken létszámkorlát sem lesz.
„A kormány rendelkezése értelmében megszűnik az a szabály is, amely az állami intézményekben kötelezővé teszi az oltás felvételének igazolását. Így mindazok, akik oltás és annak bejelentése hiányában fizetés nélküli szabadságukat töltik, 2022. március 21-ig kötelesek munkára jelentkezni” – emelik ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
