A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyeztetett az ukrán partneregyetemeivel és a külföldi hallgatóiknak is szeretnének segíteni.
A Műegyetemen tanuló ukrán állampolgárságú hallgatókat, valamint családtagjaikat több intézkedéssel is segíti az intézmény, közölték:
A BME vezetése egyeztet a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával, valamint a kijevi, harkovi, ungvári és dnyiprói partneregyetemeivel - közölte az egyetem -, és közvetlen segítséget ajánlanak fel az intézmények Ukrajnát elhagyni kényszerülő rászoruló hallgatóinak, valamint munkatársainak.
Ezek a felajánlások a következőek: a partneregyetemek Ukrajnából érkező kutatóinak tanszéki munkaállomást, infrastruktúrát biztosít, hallgatóinak befogadását, mentorálását, oktatásba integrálását vállalja féléváthallgatással, kreditelfogadással, illetve sportolási lehetőségekkel.
Nem ők az elsők
A csütörtökön kirobban háború után sorra jelentették be az egyetemek, hogy szabad kollégiumi helyekkel vagy adománygyűjtésekkel, esetleg a Kárpátaljáról érkezett hallgatók és dolgozók, illetve családjaik ellátásával szeretnének segíteni - így döntött az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
