Kétszáz kollégiumi helyet ajánl fel az Ukrajnából menekülőknek az ELTE

Kétszáz kollégiumi férőhelyet ajánl fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Ukrajnából érkező menekülteknek.

  • Eduline

Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt csütörtökön napközben és éjszaka az ELTE vagyonkezelésében lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be – írja pénteki közleményében az egyetem.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja kétszáz férőhelyet ajánlott fel az orosz-ukrán konfliktus elől menekülőknek és családtagjaiknak, köztük kollégiumi férőhelyeket és a felújított családi apartmanokat is. 

Borhy László rektor, az egyetem akadémiai vezetése és a hallgatói önkormányzat olyan segítő csomag összeállításán dolgozik, amely közvetlenül tudja segíteni mind a saját hallgatóit, mind a határmenti humanitárius segítségnyújtási folyamatokat, legyen szó az ukrán nyelvi képzésben résztvevő hallgatók, oktatók részéről fordítói és tolmácsolási segítség nyújtásáról vagy pszichológiai tanácsadásról, illetve a rászorulók részére egyetemen belüli gyűjtések megszervezéséről. 

Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban pedig összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. „Az egyetem minden hallgatója számára biztosítja a megfelelő tájékoztatást, és szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt” – írják.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.