Kétszáz kollégiumi férőhelyet ajánl fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Ukrajnából érkező menekülteknek.
Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt csütörtökön napközben és éjszaka az ELTE vagyonkezelésében lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be – írja pénteki közleményében az egyetem.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja kétszáz férőhelyet ajánlott fel az orosz-ukrán konfliktus elől menekülőknek és családtagjaiknak, köztük kollégiumi férőhelyeket és a felújított családi apartmanokat is.
Borhy László rektor, az egyetem akadémiai vezetése és a hallgatói önkormányzat olyan segítő csomag összeállításán dolgozik, amely közvetlenül tudja segíteni mind a saját hallgatóit, mind a határmenti humanitárius segítségnyújtási folyamatokat, legyen szó az ukrán nyelvi képzésben résztvevő hallgatók, oktatók részéről fordítói és tolmácsolási segítség nyújtásáról vagy pszichológiai tanácsadásról, illetve a rászorulók részére egyetemen belüli gyűjtések megszervezéséről.
Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban pedig összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. „Az egyetem minden hallgatója számára biztosítja a megfelelő tájékoztatást, és szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt” – írják.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
